Fúj a szél és én csak ballagok, körülöttem hulló csillagok. Meg sem kérdi tőlem senki sem: Merre mentél kedvesem? Esik eső és én ballagok, néhány elmúlt percre gondolok. Kérdezem a tűnő felleget: Otthonod most hol lehet? Többé már nem sirat úgy, hidd el, téged senki sem, mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen. Nem szégyellem, mellettem Hull az elsárgult levél, sír a fáradt őszi szél. Mondd, hogy nem múlt minden el, mondd, hogy néha könnyezel! Úgy hull az elsárgult levél, ó, mondd, a holnap mit ígér? Ó, mondd, hogy mi lesz most velünk? Fúj a szél és én csak ballagok, nem tudom, hogy éppen hol vagyok. Rád találni vágyom szüntelen. Merre mentél kedvesem?